Ha valaki kipróbálta az NVDA-t és találkozik velünk, egyik első kérdése az az, hogy „De miért nincsen NVDA kurzor, úgy mint más képernyőolvasókban?” Na ilyenkor jön a hosszú magyarázkodás. Pedig a dolog nem is olyan bonyolult.
Készítettünk róla egy Eocastot is, de sokak szerint még ott is túl magyaráztuk a dolgokat. Ennek most vége, a cikk elolvasása után reményeink szerint mindenki tisztábban fog látni.
Első lépésként tegyük félre az NVDA súgóját. Sokaknak biztos segített, fontos hogy mi az az objektum és társai, de egy átlag felhasználót nem ez érdekli. Neki csak az a fontos, hogy hogyan tud elérni bizonyos funkciókat, amiket az NVDA nem olvas fel.
Van ugye a sima kurzor (fókusz), amit a nyilak segítségével mozgathatunk. Ez a monitoron is látszik, minden felhasználónak elengedhetetlen a számítógép használatához.
Második kurzorunk az áttekintő kurzor, mely az NVDA képernyőolvasó egyik sajátossága. Ezzel egy ablak aktuális területét tekinthetjük át úgy, hogy eközben a sima kurzorunk nem mozdul el.
Harmadik kurzorunk pedig a navigátor kurzor, mivel nem egy szövegben mozoghatunk, hanem az ablakok bizonyos szintjein. A képernyőt képzeljük el lépcsőzetes elrendezésben. Az alkalmazások egyfajta hierarhiában helyezkednek el. Legfelül az asztal és a tálca, alatta az éppen nyitott alkalmazás ablak teteje (pl. menüsora), és így tovább. Alap esetben az áttekintő kurzor követi a navigátor kurzort, így ha felléptünk egy szintet, ezzel áttekinthetjük az éppen kiválasztott területet.
A kurzorok használatát egy interaktív gyakorlaton keresztül mutatjuk be:
Válasszunk ki egy fájlt (teljesen mindegy hogy mit), aminek mondjuk meg akarjuk nézni a tulajdonságait. Az alt+enter lenyomásával előjön az az ablak, ahol ezt a Windows megjeleníti számunkra.
Még mielőtt nagyon belemennénk a kurzorok mozgatásába, térképezzük fel a tab és shift+tab billentyűkkel az ablakot.
Ezen a területen átállíthatjuk a kiválasztott fájl attribútumait (pl. írásvédetté vagy rejtetté tehetjük, átnevezhetjük, stb). Mindezt a normál kurzorral tudtuk meg.
Álljunk rá mondjuk az „írásvédett” jelölőnégyzetre, és nézzünk körbe az áttekintő kurzorral.
Ha valakinek asztali billentyűzete van, annak szüksége lesz arra hogy kikapcsolja a numerikus billentyűzetét.
A numerikus 7-9 billentyűkkel soronként, a numerikus 4 6 billentyűkkel szavanként, és a numerikus 1 3 billentyűkkel karakterenként lépdelhetünk az adott területen. A numerikus 2 az éppen kijelölt karaktert, a numerikus 5 a kijelölt szót, a numerikus 8 pedig a kijelölt sort mondja el (ez nem mindig működik tökéletesen).
Akinek laptop billentyűzete van, az az NVDA gomb +valamely billentyű együttes lenyomásával érheti el ugyanezen funkciókat.
Az NVDA+u – NVDA+o parancsokkal soronként, az NVDA+j – NVDA+l kombinációkkal szavanként, és az NVDA m – NVDA+. (pont) billentyűkkel karakterenként lépdelhetünk az adott területen. Az NVDA+, (vessző) az éppen kijelölt karaktert, az NVDA+k a kijelölt szót, és az NVDA+i pedig a kijelölt sort mondja el.
Olvassuk el ezt párszor, és gondoljuk végig. Tulajdonképpen csak a két”szélső” billentyűparancsot kell megjegyeznünk, onnantól kezdve a logika teljesen ugyanaz mint az asztali kiosztásnál.
Kicsit elkalandoztunk, de térjünk vissza. Mindenki kedve szerint próbálja ki, hogy az „írásvédett”jelölőnégyzeten álva mit tud felfedezni az áttekintő kurzorral. (A kísérletezők kipróbálhatják mind a két lehetőséget -a billentyűzet kiosztás az NVDA beállítások billentyűzet párbeszédablakán állítható át).
Akárhogy mozgunk az áttekintő kurzorral, csak ezt az egy elemet látjuk. De miért?
Ahogy feljebb írtam, ez a kurzor az ablaknak csak egy adott szintjét mutatja meg számunkra. Ez teljesen életszerű, hiszen egy szobában ülve se látunk át (normál esetben) a plafonon a fölöttünk lévő helységbe. De ha felmegyünk a lépcsőn, akkor ott is körbenézhetünk.
El is érkeztünk a következő lépéshez. Hogyan kéne feljebb mennünk egy szintet?
Asztali billentyűzeten az NVDA+numerikus 8, laptop billentyűzeten pedig az NVDA+shift+i billentyűparanccsal. (Ki emlékszik mire való ez a két billentyűparancs az áttekintő kurzornál?) Ekkor egy szintet feljebb léptünk.
Ennek örömére nézzünk körbe itt is az áttekintő kurzor parancsaival. Csak hogy az előző „szobás” példával éljek, mondhatjuk úgy is, hogy most feljöttünk a pincéből. Ugyanis itt megtalálhatjuk az összes a kiválasztott fájlunkra jellemző tulajdonságot: Hely, méret, létrehozás és módosítás dátuma, stb. Ekkor az ablak egyik (éppen aktív) lapfülén állunk (általános).
Ha jól megfigyeljük, itt nem látjuk azokat a gombokat, amiket az előbb. Lépdeljünk feljebb az előbb leírt módon. Egyel feljebb az ablak címét láthatjuk (ezt le is ellenőrizhetjük, csak nyomjuk meg az NVDA+t billentyűparancsot). Ha még egyet feljebb lépünk, az ablak legfelső szintjére érünk.
Itt látjuk a kiválasztható lapfüleket, de még sok minden egyebet is. Egyrészt ismét megnézhetjük a fájl méretét, viszont lehetőségünk van az attribútumok módosítására is. Sőt, a módosítások elfogadására, vagy az ablak bezárására is. Most az utóbbira nézzünk egy példát.
Tehát mit is szeretnénk? Azt, hogy az ablakot az áttekintő és navigátor kurzor segítségével zárjuk be. Ehhez szükségünk van a „mégse” gombra, és egy egérre, amivel ezt aktiválhatjuk.
Első lépésként az áttekintő kurzorral válasszuk ki a gombot. Következő lépés az az lesz,hogy áthelyezzük rá az egérmutatót, amit asztali kiosztással az nvda+numerikus perrel, laptop billentyűzeten meg az NVDA+shift+f9-cel tehetünk meg. Szerencsés esetben ekkor elhangzik a gomb felirata,innentől kezdve már csak kattintanunk kel.
A kattintást az egérgomb megnyomásával, vagy a asztali kiosztásnál a numerikus perrel, laptop kiosztásnál pedig az NVDA+bal nyillal végezhetjük el.
Számos egyéb funkciója van még az áttekintő és navigátor kurzornak, következő cikkünkben ezekre térünk ki részletesebben. A hozzászólásokba (vagy esetleg magánban) várjuk az észrevételeket az írással kapcsolatban.
Zoli
Sziasztok!
Nagyon köszönöm az egyszerűsített leírást.
A súgó engem picit összekevert.
Most viszont az itt hozott példát elvégeztem és mondhatom, megvilágosodtam.
De komolyan. Nagyon köszönöm!
További jó munkát mindenkinek!