Egy éves a honosított NVDA (II. Rész)

Egy éves a honosított NVDA
(2. rész)

Áron megemlítette, hogy az NVDA súgójának lefordításában többen is, de
ketten mindenképp elég nagy részt vállaltak. Németh Dávid ugyan „csak”
néhány fejezetet fordított le, azonban ő – Áron elmondása szerint – a
weboldal fejlesztésében segít rengeteget. A súgó nagy részét Dr. Simon
Gergely fordította le, sőt, amikor készen lett a fordítás, ő volt az, aki
felvetette azt a javaslatot, hogy egységesíteni kellene a különböző
kifejezéseket, mert ahányan fordították a dokumentációt, annyian használtak
más és más szavakat ugyanarra a kifejezésre. Dr. Simon Gergely kézbevette a
súgó ügyét, összefésülte, korrigálta, majd így nyerte el eredeti formáját, s
így került be az NVDA-ba. Ámbár Dr. Simon Gergely nincs kezdettől fogva
benne a honosítási projectben, azonban az elsők között kezdte el használni
az NVDA-t, ezért tőle is kértem egy rövid értékelést a honosított NVDA
elmúlt egy évéről.

Dr. Simon Gergely „Szubjektív vallomása”:
„Az NVDA-val először valamikor 2007 nyarán találkoztam talán, ha jól
emlékszem, Körmendi Józsitól (látássérült felhasználó) kaptam meg az NVDA
0.5 portable verziót egy rarba csomagolva, ami így 5 megabájtot tett ki. Ez
úton is köszönöm, mert ha
erről akkor nem tudok, akkor lehet, hogy jóval később értesültem volna róla.
Ő sem, én sem igazán tudtuk még, hogy ez micsoda, de mivel ajánlották és
mert beszélt, hát gondoltam, hogy egy új képernyőolvasó.
Kicsomagoltam és elindítottam a főprogramját, és azon nyomban eldöntöttem,
hogy ennek parancsikont csinálok az asztalon.

Akkor még nem ismertem a képességeit, de már akkor reményt keltő volt az
eredmény. Már akkor boldogultam az alapvető feladatokkal. A legfontosabb
programokat el tudtam indítani vele, alap szinten tudtam ímélezni,
szövegszerkeszteni, sőt még a webet is böngészni.

Akkor ennél többre nem is vágytam, de azt tudtam, hogy ez a kis program
nagyon jó szolgálatot tesz nálam, ha más gépek elé kell odaülni, amin nincs
jaws. Egy pendrájv, egy cd, végülis mindegy, a program bárhol futhat.

Ekkor még nem használtam mindennapi munkára, mert a tudása még ahhoz azért
szerény volt, és főleg a web böngészésekor voltak gondok, a bonyolult
weboldalak „megfektették” a kis programot. Ezért másodlagos
képernyőolvasónak
használtam.

A 0.6-os verziókkal a helyzet egyre csak javult, mindig töltögettem le és
cserélgettem a portable változatokat. Ekkor még nem használtam a telepítős
verziót, mert nem volt értelme, és sokkal egyszerűbb volt a portable verziót
egy az egyben lecserélni. Azóta használom a telepítőt, amióta az
NVDA-service bekerült a rendszerbe, bár megjegyezném, hogy a hordozható
verzióban is meg lehet ezt csinálni, mert az nvda-service.exe tudja magát
szolgáltatásként telepíteni, az indítópultba betéve pedig automatikusan
elindítható a portable nvda is, igaz, a telepítős a registryből indítja
magát, de ez igazából csak azt jelenti, hogy gyorsabban elindul.

Amikor Áronék beindították a honosítási projektet, az NVDA-t már gyakrabban
használtam, igaz még csak másodlagos ernyőolvasóként. De olyan gépeken,
amelyeken nem volt más, már igen hosszú időn, értsd: több órán, keresztül is
használtam. Azért a program csak-csak fejlődött, egyre ügyesebben bánt a
különböző programokkal és vezérlőelemekkel, és már a bonyolultabb weboldalak
sem „fektették meg”. Igaz, ehhez fel kellett tennem a Firefoxot is, amit
viszont nem bántam annak ellenére sem, hogy a Firefoxot akkor még csak az
NVDA támogatta itt Magyarországon. A Firefox-szal viszont már a bonyolultabb
weboldalakal is boldogultam. Egyre jobb lett a navigációs billentyűk
katalógusa is, közben egyre csak javult az E-speak hangja, és okos kis
funkciók sora került be a programba.

Ettől kezdve váltogattam: hol az egyik képernyőolvasót használtam, hol a
másikat. Volt már ekkor is olyan, hogy az NVDA jobban szerepelt.

aztán az egyik fordulópont valamikor az idén az NVDA rádióműsorokkal együtt
következet be. Ott értesültem a snapshot verziókról és azok jelentőségéről,
és ettől kezdve nem volt kérdés, ha egy kis újdonságra vágytam, lerántottam
egy-egy új snapshotot.

Újdonságok mostanában vannak is bőven, hogy az új beszédhangokra, az új
virtuális kijelzőkre, a braille kijelzők támogatására, a számos apró
újításra gondoljunk.

Na és nem elhanyagolható szempont, de ezt később vettem csak észre, amikor
többet használtam, a gyorsasága. hihetetlenül gyors, amelynek listák
végiggörgetésénél veszem nagy hasznát.

aztán jött még egy fordulópont a tavasszal. Történt ugyanis, hogy a
munkahelyemen egy gépet biztosítottak számomra windows xp-vel, és egyelőre
az
NVDA-val tudták megoldani a képernyőolvasó szükségletet.

Így odabent kizárólag NVDA-val dolgozom. Nekem semmi bajom nincs a
hangjával, hat-nyolc órán keresztül is simán elviselem. Nincs bajom a
képességeivel, arra, amire ott használom, bőőven megfelel. Dokumentumokat
elkészíteni, netről jogszabályokat leszedni, sőt pdf-eket olvasni lehet
vele. Nem mondom, hogy nincsenek fennakadások, mert vannak, pl. a jogtárral,
ami sok egyéni vezérlőelemet tartalmaz, nem működik jól együtt, az
elektronikus aktakezelő E-szignóval szintén nem, bár ez utóbbi szoftverre
egyelőre itt még nem volt szükségem. Ugyanakkor a többi képernyőolvasó sem
működik velük jól együtt, csak egy kicsit jobban.

Jelenleg talán egy dolog hiányzik belőle, egy jawskurzor szerű funkció,
amivel az egérmutatót lehetne mozgatni, vagy valami hasonló.

Persze hatalmas ajándék ez nekünk, sok ember áldozatos munkája, számunkra
teljesen ingyen. Amikor azt vizsgálgatjuk, hogy hogy áll az NVDA más
képernyőolvasókhoz képest, akkor azért két dolgot szem előtt kell tartanunk.

Az NVDA talán négy éve született, és az utóbbi két-három évben kapott
nyilvánosságot. Még nem érte el az 1.00-ás verziószámot.

Ehhez képest más képernyőolvasók a 7, 10 verziószámnál tartanak, és a
fejlesztőik legalább a 90-es évek eleje, de legalábbis közepe óta fejlesztik
őket. Észre kell vennünk, hogy az NVDA talán három-négy éve létezik, míg a
többi képernyőolvasó tizenhárom-tizennégy éve. Sőt, a fejlesztő cégek dos
alá is fejlesztettek, tapasztalatuk tehát már akkor volt, amikor nálunk a
számítógép csak pár műszaki bolond fura hóbortja, valamint a vakok roppant
drága segédeszköze lehetett csak, internetről pedig még nem is nagyon
hallottunk, csak mint a távoli jövő fejleményéről.

a másik, hogy a többi képernyőolvasót piaci alapon fejlesztik és
értékesítik, és remélhetőleg van elég emberük a fejlesztésre. Igaz, it is
hatalmas köszönet jár a magyar honosítóknak. No de a piaci alapú
képernyőolvasók mögött azért ott van egy megbízhatóan működő szakembergárda.

AzNVDA ezzel szemben, mint írtam, talán négy éve született, és lelkes
önkéntesek munkája. Az, hogy sikerült a Mozillával támogatási szerződést
kötniük, hogy szakmailag együttműködnek a Microsofttal, szerintem nagyon jó
dolog, meg is érdemlik a fejlesztők. Egyébként ezt csak úgy lehet jól
csinálni, ha némi anyagi és szakmai háttér is van mögöttük. Az viszont jó,
hogy az alapelvet nem adták fel, és úgy érzem, hogy a nagy cégek partnerek
ebben, támogatják őket és éppen ezért együttműködnek velük.

Nem tudom a Mozilla-modell titkát, de valamit nagyon tudhatnak, ha egy
önkéntesekből összeálló csapat tudott olyan nyílt forráskódú – és ingyenes –
böngészőt fejleszteni, amely sok tekintetben fejlettebb, legalább olyan, ha
nem biztonságosabb, és sok teszten jobb eredménnyel szereplő program let,
mint az internet explorer, amit viszont piaci alapon működő cég programozói
pénzért fejlesztenek (igaz, ingyen adják) (bár az is igaz, hogy linuxra én
internet explorert nem láttam, és biztos, hogy nem is fogok, mert akkor nem
tudná ingyen rendelkezésre bocsátani (legalábbis nem érné meg neki)) (vagy
nem tudom). (Mert ingyenes ugyan az ie is meg a media player is, csak éppen
kell hozzá venni egy windowst:d) Na de a Mozilla-modell meglehetősen
sikeres, és az elmúlt négy-öt év elég volt arra, hogy olyan böngészőt
készítsen, amely valódi versenytársa lett az internet explorernek.

Valamit jól csináltak,hogy a többi böngésző (Opera, Stb.) mellett elhúztak.

Nos, mivel az NVDA-fejlesztők is jó kapcsolatot ápolnak a Mozillával, merem
remélni, hogy a Mozilla-modell a képernyőolvasókra is jótékony hatással
lehet, és megteremti az NVDA fejlesztésének alapjait.

Remélem, ígéretes jövő elé nézünk, és őszintén szólva, várom már a 0.7-es
verziót, hogy milyen újdonságokat fog tartalmazni, és mit kell átszabnunk a
jelenlegi súgón és dokumentáción, nyelvi csomagon.

Robi, Áron, nektek meg szintén sok sikert a további munkákhoz, ahogy látom,
ez a weboldal is egyre szebb, korszerűbb, és egyre jobban felnő a
“nagyokhoz”.

Aki pedig netán gondolkodott, annak
annyit tudok mondani, hogy lehet, és egyre jobban lehet az NVDA-val
dolgozni, és ráadásul ha 1 giga vagy annál nagyobb méretű rammal használjuk,
órahosszákon, napokon keresztül megy anélkül, hogy stabilitási, elnémulási,
stb. gondok lennének. Ha meg mégis megmakacsolja magát, könyű belőle kilépni
és újra elindítani, tehát nálam jó szolgálatot tesz, és csak annyit tudok
mondani az egyéves szülinap kapcsán, hogy érdemes továbbdolgozni
(értelemszerűen a honosításon), és remélem, hogy az ötéves szülinapot is
megünnepelhetjük!”

NVDA a gyakorlatban

A Hobbyrádió „Info-őrület” című műsorában Áron és Róbert beszéltek az NVDA
fejlesztéséről, valamint bemutatták az NVDA legfontosabb funkcióit,
amenüket, az internetezést, és még sokminden mást, amit az NVDA-val meg
lehet oldani. Az alkalmazást összehasonlították a Jaws for Windows
képernyőolvasó szoftverrel, így – állításuk szerint – a Jaws, amely nagyon
drága, és a látássérültek nem tudnak olyan könnyen hozzájutni, ezzel szemben
az NVDA ingyenes, ámbár még nem tud annyit, mint a Jaws for Windows, de
egy-két éven belül már versenytársa lehet a Jaws-nak, s akkor eldöntheti
ki-ki saját maga, hogy melyik képernyőolvasó szoftvert szeretné használni.

A honosítók ígérik: az NVDA nemcsak most ingyenes, hanem azt tervezik, hogy
ingyenes is marad, ezért – bár érkeznek/érkeztek hozzájuk olyan
észrevételek -, hogy nem lehetne-e egy Profiwox-szerű beszédszintézist
beleapplikálni, mert az javítaná a hang minőségét, azonban erre az volt a
válaszuk, hogy nem volna jó ötlet, mert onnantól kezdve az NVDA már nem
volna ingyenes. Azaz megoldható volna akkor, ha a beszédhangot ingyenesen
tudnák a felhasználók rendelkezésére bocsájtani.

A szoftver fejlesztéséről mindkét honosító úgy nyilatkozott, hogy az egész
Amerikában indult el, egy amerikai fiatalember kezdte el fejleszteni, mert
rájött arra, hogy túl drágák a képernyőolvasó szoftverek, és ő szeretett
volna egy ingyenesen hozzáférhető képernyőolvasó alkalmazást írni, ezt meg
is valósította Python programnyelven, így született meg az NVDA. A
honosítást azonban az Amerikában élő Géczi Tamás nevű látássérült
felhasználó kezdte el, azonban a fordításban elég sok volt a nyelvtani hiba,
így, amikor Áron és Róbert úgy döntöttek, hogy belevágnak a honosításba,
előszöris a Tamás által a fordításban bent hagyott nyelvtani hibákat
javítgatták ki, majd ott folytatták, ahol Tamás abbahagyta, mivel ő teljes
egészében átadta Áronnak és Róbertnek a project vezetését, és kiszállt a
honosításból.

A két honosító szintén a Hobbyrádió „Info-őrület” című műsorában beszélt
arról, hogy mindenkinek lehetősége van fejleszteni „belepiszkálni” az
NVDA-ba, így keletkeznek a snapshot verziók, s ha valami jó ötlet, újítás
születik, akkor azt továbbítják a fejlesztői csapatnak egy ún. nyelvi
kommunikátoron keresztül, aki jelen esetben egy szlovák fiatalember, és
akkor ő továbbítja a fejlesztőknek, akik aztán ha jónak látják, belerakják
az NVDA-ba, ill. a nyelvi kommunikátor maga is NVDA fejlesztő, és azonnal
rakja bele ő is az újítást a nyelvi fájlba, ezekután pedig a honosított
verzióban is meg tud jelenni.

Folytatjuk…

Szerző:
R.A. Kriszta


Cikk megosztása