Egy éves a honosított NVDA (III. Rész)

Egy éves a honosított NVDA
(3. rész)

A honosító csapat a Hobbyrádióban is, valamint a CsantaNet rádióban is
tartott nagyon színvonalas bemutatókat, adott interjúkat az NVDA-ról,
valamint beszámoltak a honosítás jelenlegi állapotáról. Ezek a hanganyagok
az nvda.hu honlapján megtalálhatóak, ahol a két honosító elhatározta, hogy
egy podcast-ot indítanak, ahová az összes velük készült interjút,
bemutatókat, prezentációkat felrakják, azok a felhasználók számára
elérhetőek, letölthetőek, és ezáltal remélhetőleg nagyobb publicitást kap az
NVDA, és nem fognak félni a felhasználók a szoftvert használni.

A podcast elérhető a:
http://www.nvda.hu/podcast
webcímen, ahol RSS hírcsatornán keresztül is követhetik a felhasználók a
legfrissebb eseményeket.

“A Podcast neve EOcast lett, a kettönk nicknevéből konbinálva.” – árulta el
nekünk Áron.

A kettőjük nickneve pedig: Erion és Oaron.

“A Podcastokon hangfájlokat szoktak elhelyezni (pl hangoskönyvet,
rádióműsort). Külföldön ez már egyre népszerűbb, magyarországon még nem
annyira.” – magyarázta el a szoftver honosítója.

Mielőtt azonban néhány gyakorlati dolgot leírnék a prezentációk alapján, egy
visszaemlékezést szeretnék közölni. A már említett informatikai műsor a
CsantaNet rádióban, amely az NVDA-val volt kapcsolatos Áron és Róbert
számára az első élő adásban való szereplést jelentette. Áron egy
blogbejegyzést írt erről, lássuk visszaemlékezését, hogyan élte meg ezt az
eseményt, mert láthatóan számára nagyon nagy élmény volt, a blogbejegyzésből
a lelkesedés árad.

„Műsor a Csantanet rádióban
Pár héttel ezelött megkeresett Körmendi Józsi (Oldboy), -aki a CsantaNet
rádió egyik műsorvezetője, azzal a kéréssel, hogy lenne-e kedvem bemutatni
ott is az NVDA-t. Erre igent mondtam, és nem is bántam meg…

Természetesen Robit se hagytam ki a dologból, így tegnap délután 3-tól
együtt beszéltünk az NVDA-ról Bojtor Zoli társaságában.
A műsor rögtön Queen- Killer queen dalával kezdődött, Robi kérésére, ami
nekemis egy nagy kedvencem… A műsor elején szó volt a fejlesztésről, miért
is kezdtük el, stb. Röviden bemutattuk a menüket, és beszéltünk egy kicsit a
különböző érdekesebb funkciókról. Kiemeltük a két lelkes súgó fordítónkat,
akiket már a blogon is megemlítettünk (Dávid és Geri), munkájukat
Scorpions -Wind of change számával köszöntük meg. (Remélem szeretik, én
nagyon). Egyik szívfájdalmam volt, hogy nem jutottam ki az áprilisi
Scorpions koncertre…
Végül bemutattuk nagyon röviden az internetezést, és beszéltünk az NVDA
előnyeiről és hátrányairól.
A műsor alatt nem sokan jeleztek vissza, (meglehetett tenni a Csantanet
rádió üzenőfalán), de akik igen, azoktól csak jót hallottunk. Ez nagyon jól
esik, már ezért megérte dolgozni. Természetesen megvan ennek a hátránya,
mert ha nincs negatív kritika, akor két dolgot hihetünk:
Jól csináljuk, és nincs benne hiba (ez túl ego növelő, elszáll tőle az
ember, stb), vagy pedig senkit nem érdekel az NVDA (akkor meg feleslegesen
dolgoztunk). Reméljük inkább az elsőhöz járunk közelebb (a hibákat az eddigi
tapasztalatok alapján jól elrejtettük):).
Annak meg még jopbban örülök, hogy a határon túli magyaroknak ekkora
segítséget nyújt az NVDA. Ennek az lehet az oka, hogy nekik nem érhető el
legálisan a honosított Jaws, ami a nagyobb gond, az az, hogy a profivox sem.
Biztos jópáran pályáznának határon túlról is, csak -remélem nem sokáig-, de
még ez nem lehetséges. Az egyik hozzászóló (Péter) gratulált a honosításhoz,
és nagyon örült, mert az Espeak tud oroszul is, a jaws-ban pedig nem
sikerült ezt elérnie. Azt viszont sajnálja, hogy nem érhető el az NVDA-ban
jobb magyar beszédmotor (remélem nem sokáig lesz így).
Ezzel zárúlt a műsor, és ekkor Zoli felvetette, hogy milyen zenét
szeretnénk. Mivel hezitáltunk, Zoli Péternek bekészítette a Russian disco-t,
de végülis döntöttünk. Egyik nagy kedvencünk, Omega-Gyöngyhajú lányra esett
a választás. Ennek rengeteg átirata van (a leghíresebb a Scorpions -White
dowe, de a bulgár megastar-ban az egyik előadó elénekelte magyarul,
meglepően jól). Az Omega után meghallgathattuk a Russian disco-t, hááát, nem
az én ízlés világom.

Utána még kb egy órát elbeszélgettünk hármasban, én nagyon élveztem.
Itt szeretném megköszönni a CsantaNet rádiónak a korrekt hozzáállást, főleg
azt, hogy teljesen alkalmazkottak a mi igényeinkhez. A rádió honlapja a
http://www.csantaver.eu
címen elérhető.” (A blogbejegyzés május 9-én szombaton készült).

Végezetül az interjúk és a bemutatók alapján néhány érdekességet szeretnék
kiemelni, amely az NVDA-t is közelebb hozhatja az olvasóhoz, s ezekről is
írni a két honosító elmondásai alapján.

Előszöris az Nvda telepítős változatát mutatták be Áronék a Hobyrádió
„Info-őrület” című műsorában.
Arról már az interjúban beszéltek, hogy létezik az NVDA-nak egy telepítős
változata, és egy ún. portable változata, a portable változat az hordozható,
csak egy pendrive-ra elég rátenni, és mindösszesen annyi, hogy fel kell
másolni egy adott számítógépre, míg a telepítős változatot egy telepítő
varázsló segítségével telepíteni kell.

Egyébként a telepítős és portable változatok különbségeiről, és a különböző
funkciók, menük bemutatásáról nemcsak a Hobbyrádióban történt említés, hanem
a CsantaNet rádiós műsorban is, de az Info-őrület című műsorban a
Hobbyrádióban ez részletesebben történt meg.

Az alapbeállítások – amelyek a Jaws-ban is megtalálhatóak és ismeretesek
lehetnek – a beszédszintetizátorok menüpontot mutatták be – Róbert itt
elmondta, hogy az az érdekessége, hogy meg lehet adni azt, hogy ha a gépben
több hangkártya is van, akkor melyikre küldje ki a hangot, míg erre a Jaws
for Windows-ban sokáig nem volt lehetőség, azonban ma már ott is működik ez
a beállítás, de csak az NVDA után került bele a programba. Beszéltek arról
is, hogy hangkaraktereket is lehet váltogatni az NVDA-ban, és megmutatták a
különböző nyelvek beszédhangjait is röviden. A bemutató úgy zajlott, hogy
Áron mutatta az NVDA-t, amely természetesen beszélt, Róbert pedig
kommentálta, hogy mi mit jelent, ill. ezt közösen csinálták, de többnyire ez
volt a munkamegosztás kettőjük között.

A beszédbeállításoknál a hangerőt, a beszédsebességet, a hangmagasságot is
be lehet állítani épp úgy, mint a Jaws for Windows képernyőolvasónál, sőt az
írásjelek bemondásának a szabályozása is ugyanúgy megvan az NVDA-ban –
tudtuk meg az előadásból. Az intonáció azonban egy különbséget jelent,
Róbert szerint ez sok beszédszintetizátorban nem található meg, itt
természetesen a hangsúlyozást lehet beállítani, és ha 0-ára állítja a
felhasználó, akkor teljesen monoton lesz, akkor nem fog hangsúlyozni. A
prezentációból azt is megtudhatjuk, hogy az NVDA a braille-kijelzőket is
támogatja, azonban ilyet kevesen is használnak, és amikor ez az előadás
készült, még nem is volt készen a teljes magyar braille-tábla, azóta – úgy
tudom – elkészült az is.

A billentyűzet kiosztások ugyanúgy a desktopés a laptop beállíthatóak, ahogy
a Jaws-ban is, de itt van egy lényeges különbség: megadható, hogy melyik
billentyűt szeretnénk NVDA billentyűként használni. Lehetőség van a normál
insert billentyűre, lehetőség van a numerikus billentyűzeten lévő insert
billentyűre, és lehetőség van a capslock billentyű használatára NVDA
billentyűként.

Nagyon sok minden megegyezik az NVDA-ban a Jaws beállításával, és
menürendszerével, azonban a Jaws beállításai bonyolultabbak, több helyen
kell beállítgatni a dolgokat, míg az NVDA-ban szinteminden egy helyen van.

„Az egérmutató állapotát az NVDA három módon jelzi. apró hangjelzései a
következő információt adják: balról jobbra és fordítva: az egérmutató
mozgását balról jobbra és fordítva A hang mélyülése és emelkedése: az
egérmutató fel-le történő mozgását jelzi, értelemszerűen felfelé emelkedik.
az egérmutató alatt lévő rész fényereje: minél világosabb, annál hangosab,
minél halkabb, annál sötétebb a képernyő adott része. Így például az aktív
és a nem aktív elemeket is meg lehet különböztetni” – így korrigálta az
általam helytelenül értelmezett információkat Dr. Simon Gergely, akiről már
esett szó a cikkben: ő a program súgóját fordította, és egységesítette a
lefordított részeket.

Sokan szokták kérdezni, hogy miért nincsen az NVDA-ban a Jaws kurzornak
megfelelő funkció (Jaws kurzor: Az egér kurzor irányítása a billentyűzetről)
– (Áron így definiálta a Jaws kurzort, amikor megkértem erre, hogy határozza
meg). Erre az a válasz, hogy van, ami adott esetben helyettesítheti azt: az
NVDA-nak kétféle virtuális kurzora van: az egyik a navigátor kurzor, a másik
az áttekintő kurzor. E két funkció lényegét Róbert így magyarázza:

„A navigátor kurzor azt jelenti, hogy a képernyőn található vezérlőelemeken
tudunk mozogni, ez egy fanézetjellegű valami,minden elemnek van egy
szülőeleme, az áttekintő kurzor pedig a navigátor kurzornál lévő objektum
tartalmát tudja megmutatni, pl. ha egy szövegmezőn állunk, akkor az
áttekintő kurzorral is meg tudjuk nézni, ha esetleg a nyíl billentyűk nem
működnének.”

Az áttekintő és a navigátor kurzor billentyűinek egyébként a numerikus
billentyűzet számbillentyűi, ill. ha átváltjuk a numlock-kal, akkor a
számokon található kurzormozgató nyilak felelnek meg.

Van lehetőség arra, hogy a hangjelzések helyett a folyamatjelzőt a Jaws-nál
megszokott módon a %-ok bemondásával jelezze, ezt belehet állítani külön,
ilyenkor nem hangjelzéseket ad, hanem a %-okat mondja.

„Az NVDA fejlesztését nem kizárólag a piaci irányelvek, elvárások határozzák
meg. A kereskedelmi képernyőolvasók számos kiváló lehetőséggel rendelkeznek,
ám ez olykor a piaci elvárások követésével, s nem a felhasználó számára
ténylegesen hasznos lehetőségek megvalósításával jár. Az NVDA talán nem
mindig olyan stabil mint a többi képernyőolvasó, de egyértelműen tekinthető
kísérleti, újító eszközként. Könnyen és gyorsan tesztelhet új ötleteket és
lehetőségeket, esetenként olyan funkciókat is, melyek nem találhatóak meg a
Windows operációs rendszerhez készült képernyőolvasókban. Ilyen például az
NVDA egyik nagyszerű képessége, a folyamatjelző változásának egyre magasabb
hanggal való jelzése. Minnél magasabb a hangjelzés, annál közelebb ér a
folyamatjelző a teljesen telt állapothoz. Habár ezt már felhasználók egyéni
szkriptekkel az egyes képernyőolvasókban megvalósították, hivatalosan egyik
képernyőolvasónak sem vált részévé.” (http://www.nvda.hu).

Az NVDA-ban is lehetőség van kivétel szótár használatára, ez is megtalálható
a fontosabb beállítások között.
A kivétel szótárat illetően azonban van egy lényeges különbség a Jaws
kivétel szótárához képest: hangkarakterhezlehet szavakat hozzárendelni, hogy
pl. ha magyar nyelvűre van állítva az NVDA, akkor hogyan mondja ki az adott
szót, ha pedig más nyelvre, akkor pedig máshogy, az adott nyelvnek
megfelelően.

Nagyjából ezek a fontosabb beállításai az NVDA-nak, s ezáltal egy kis
ízelítőt is kaphattak az olvasók, hogy kb. hogyan mutatták be Áronék az
NVDA-nak nemcsak a beállításait, hanem rengeteg alkalmazást, pl. az
internetezést is a Mozilla Firefox-szal, és még sok minden mást is. Ezek
részletesen az nvda.hu-n fent lévő podcast-ról letölthetőek hanganyag
formájában, és meghallgathatóak.

Nem egy tudományos publikációt kívántam írni, csupán bemutatni a honosító
csapatot, rajtuk keresztül az NVDA-t, megláttatni bennük a magánembert is,
és értékelni, áttekinteni ezt az elmúlt egy évet, amióta honosítják a
programot, és amióta elkezdett egyre nagyobb publicitást kapni. Az NVDA
önmagában olyan sokmindent tud, hogy csak a szoftverről lehetne írni egy
tudományos publikációt, ami valószínűleg a jövőben meg is fog történni. Ez a
cikk jelenleg amolyan születésnapi „ajándék” a honosított NVDA egy éves
évfordulója alkalmából.

A honosító csapat láthatóan nem kis munkát és nem kis energiát
fektet/fektetett a szoftver honosításába. Nagyon nagy dolog, hogy egy év
alatt ilyen fejlettségi szintre jutott el ez a program, és látható, hogy a
honosítók teljesen önkéntesen, a szabadidejüket áldozva lelkesen végzik ezt
a munkát.

“Köszönjük mindenkinek az érdeklődést, az ötleteket, kritikákat, reméjük,
hogy a jövőben is így lesz!” – így köszönte meg a két fejlesztő mindazok
aktivitását, akik hozzájárultak az NVDA fejlesztéséhez javaslataikkal,
ötleteikkel, kritikáikkal.

Köszönet a honosító csapatnak, és további eredményes munkát, sok sikert
kívánunk – szerintem mondhatom – minden látássérült nevében a további NVDA
honosításhoz. Ehhez Róbert nyelvtudása nagyon jól jön a fordítás
szempontjából, ami nem egy elhanyagolható dolog, annak pedig azt hiszem, sok
látássérült felhasználó nagyon örül, hogy Áron informatikus lett, és nem –
esetleg – egy forma-1-es pilóta.

Szerző:
R.A. Kriszta


Cikk megosztása


Kérem írja meg gondolatait!

Az e-mail címét nem adjuk ki másnak.