NVDA -Az ingyenes képernyőolvasó (Szemezgető)

A Szemezgető c. újság 2012. októberi lapjában megjelent cikk az NVDA-ról. Rövid áttekintés a képernyőolvasók fejlődéséről, majd az NVDA főbb újdonságainak tárgyalása.

Magyarországon, mint általában, a látássérültek különböző szoftverekkel teszik általuk is használhatóvá a számítógépet, hiszen nem, vagy rosszul látják a képernyőt.
Gyengénlátók esetén elég egy nagyító szoftver, hosszú olvasás esetén pedig egy beszédszintetizátor-szoftver, melyre kiküldve a szöveget, meghallgathatják azt. Ezzel a fárasztó olvasást tudják elkerülni.
Egyebekben a gyengénlátók “látósan” használják a számítógépet: kattintanak az egérrel, ahova kell, húzzák-vonják az objektumokat, ahogy szükségük van rájuk stb.
A teljesen vakok azonban semmit sem látnak a képernyőből, és így “látósan” sem tudják használni a számítógépet. Ezért nekik szükségük van olyan szoftverre, amely a képernyőn megjelenő információkat érthető formában, röviden összefoglalja, és ezt vagy beszédszintetizátor-szoftverre, vagy Braille kijelzőre küldi.
A képernyőolvasó program tehát lényegesen több, mint egy beszédszintetizátor, hiszen nemcsak felolvasni tud egy szöveget, hanem olyan fontos információkról tájékoztatja a vak felhasználót, hogy például egy honlap milyen részekből áll, azokat hogyan lehet elérni, milyen hivatkozások vannak rajta stb. De ugyanígy, ha legördítünk egy menüt, felolvassa a menü állapotát, a kijelölt menüelemet stb. Ezért: helytelen a “beszélő”, “beszélő program” elnevezés. “beszélő” legfeljebb a beszédszintetizátor.
A különbségre lásd: az NVDA és az annak részét is képező, de egyébként önállóan is megtalálható Espeak beszédszintetizátort.
Magyarországi helyzetkép
Magyarországon a 80-as, 90-es években még viszonylag jó volt a helyzet, a Dr. Arató András és Vaspöri Teréz által kifejlesztett Brailab fantázianevű készülékek segítették a látássérülteket.
A kezdetekben a legelső segítőtárs talán egy Homelab 4 elnevezésű, Brailab számítógép volt. Ez az akkori kor követelményének megfelelően, talán egy Commodore 64 szintű gép lehetett.
Ehhez képest előrelépést jelentett a Brailab Plus, amelynek már a beszédhangja is jobb volt, és több mindenre volt alkalmas, pl. szövegszerkesztésre, jegyzetelésre. Ezt a gépet már használhatták gimnazisták a 90-es évek legelején. Igaz, drága volt és gyakran meghibásodott, de hát ez még az informatika hőskora volt.
A következő nagy lépés az volt, amikor kifejlesztették a Brailab Pc nevű beszédszintetizátorral egybeépített képernyőolvasót. Ez részben hardveres, részben szoftveres rendszer volt, a beszédszintetizátor egy külön hardverben kapott helyet, a képernyőolvasó-szoftver és egyben a beszédszintetizátor vezérlőprogramja pedig a számítógépen futott.
Ez a rendszer az akkor használatos parancssoros operációs rendszerek (Ms-Dos és más hasonlók) meghangosítását, elérhetővé tételét tette lehetővé.
Korlátozottan alkalmassá tették arra is, hogy a Windows 3.x és Windows 9x is használható legyen vele.
Emellett a Budapesti Műszaki Egyetemen is fejlesztettek beszédszintetizátorokat már a 80-as évek elején.
1994-ben rukkoltak elő Pc-Robot nevű beszédszintetizátorukkal, melyhez egy Professional Screen Reader nevű képernyőolvasót készítettek. Ez is az akkor használatos Ms-Dos rendszert tette elérhetővé. A Brailab Pc képernyőolvasójánál több, összetettebb szolgáltatást nyújtott, de a fejlesztését nem nagyon folytatták.
Egy jelentősebb fejlesztése volt: amikor a Pc-Robot hardveres beszédszintetizátor helyett egy szoftvereset, a Multivoxot tették be a szoftverbe, amely már hangkártyán volt képes megszólalni.
Közben a Brailab Pc beszéd adaptert – több-kevesebb sikerrel – megpróbálták felkészíteni, hogy együttműködjön Windows-os képernyőolvasókkal: Window-Eyes, Jaws.
Erre azért volt szükség, mert ebben az időben ezekhez a szoftverekhez még nem készült magyar nyelvű beszédszintetizátor.
A következő jelentős lépés 2000-2001. körül következett be, amikor kiadták a BME egy már nem annyira új, de nagyon is megbízható fejlesztését, a Multivox 4 beszédszintetizátort. Ez már hangkártyán keresztül biztosította a beszédkimenetet, nem volt szükség hozzá külön hardverre.
Azonban a Multivox 4 tiszavirág életűnek bizonyult. Megindultak ugyanis a folyamatok, hogy a Jaws for Windows képernyőolvasót honosítsák. Ehhez a Budapesti Műszaki Egyetem egy új, modern fejlesztésű beszédszintetizátorát, a Profivoxot használták, amely azóta is közkedvelt a magyar látássérültek körében.
A Jaws for Windows 2002-2003-as magyar megjelenésével végre eljött az idő, amikor mi is ugyanazokat az operációs rendszereket és szoftvereket használhattuk, mint a külföldiek. Lemaradásunk tehát gyakorlatilag megszűnt.
A Jaws for Windows azonban kereskedelmi szoftver, és sajnos nem minden látássérült juthat hozzá.
Külön köszönet illeti viszont az “Informatika a Látássérültekért” Alapítványt, akinek eddigi tevékenysége során már több száz látássérült jutott Jaws for Windows szoftverhez vagy annak frissítéséhez.
Azonban az idő, a fejlődés nem áll meg. Ezt az NVDA-project bizonyítja a legjobban.
Bár a Jaws for Windows egy jó minőségű kereskedelmi képernyőolvasó szoftver, sajnos elég drága, így sokan nem tudnak hozzájutni.
Ezt a felismerést használták fel az NVDA projekt fejlesztői, akik azt tűzték ki célul, hogy legyen a vakoknak egy olyan ingyenes, nyílt forráskódú képernyőolvasója, amellyel a számítógép-használat nem kerül többe, mint amennyibe a látók esetén kerülne.
Ennek értelmében 2006-2007-ben megjelentek az NVDA első nyilvános verziói. Az első nyilvános verzió, a 0.5-ös, még kezdetleges volt, a narrator szintjénél nem sokkal tudott többet, és a beépített beszédszintetizátor is még gyenge minőségben olvasta a magyar szöveget. De kicsike volt, jó volt, és ingyenes volt.
A programmal én magam 2007-ben találkoztam először, Körmendi Józsi hívta fel rá a figyelmemet, hogy itt egy program, amit, ha elindít, beszél, és nem kell mellé Jaws. Akkor még csak sejtettem, hogy ez egy képernyőolvasó lesz. Aztán, amikor elküldte e-mailben, akkor erről meg is bizonyosodhattam.
Esetlensége, hibácskái ellenére is egyből megszerettem. Olyan volt, mint valami szeleburdi kölyökkutyus! Nagyon gyorsan reagált, és bármikor bárhová magammal vihettem egy pendrive-on, így akkor is jó szolgálatot tett, amikor más számítógéppel kellett dolgoznom, amelyre nem volt Jaws telepíthető.
Ettől kezdve már hosszú út vezet az NVDA képernyőolvasó program jelenlegi állapotáig, csak a mérföldköveket emelném ki.
2008-tól Ócsvári Áron és Osztolykán Róbert vezetésével megalakult az NVDA honosító csapat. Külön szeretnénk köszönetet mondani az addigi munkákért Géczi Tamás, Amerikában élő magyar sorstársunknak.
Áron és Robi nagy lelkesedéssel vette át a honosítást, majd valahogy szépen lassan többen is csatlakoztunk a csapathoz.
Rátóti Kriszta 2008-2009-ben az „Infoőrület” c. műsorában nagy nyilvánosságot biztosított az NVDA projektnek és az NVDA honosító csapatnak.
A Net-Média Alapítvány felkarolta a honosítási projektet, és tárhellyel, egyéb szolgáltatásokkal támogatják az NVDA-projekt sikerét.
A program az évek alatt kinőtte gyermekbetegségeit, egyre több szolgáltatással gazdagodott, és egyre könnyebben használhatóvá vált.
Használható vele a Firefox, a Chrome, a Thunderbird, a Win Live Mail, az Adobe Reader és más programok.
A programnak eddig két jelentősebb hátránya volt. Az egyik, hogy nehezen lehetett áttekinteni a képernyőt, de ebben is jelentős fejlesztések történtek. A másik, hogy az Espeaken kívül más beszédszintetizátor még nem állt rendelkezésre.
Ez utóbbi hátrányt az NVDA már kiküszöbölte, ugyanis augusztustól Magyarországon is megvásárolható a programhoz egy jó minőségű beszédhang.
A legújabb látványos fejlesztések egyike az volt, hogy a program új telepítőkészletet kapott, és jelenleg háromféle módban használható.
Az egységes telepítő elindításával lehet a programot ideiglenesen futtatni, így demonstrációs célra is kiválóan használható. Ilyenkor a program nem tesz véglegesen semmilyen fájlt a merevlemezre.
A másik lehetséges futtatási mód a hordozható mód. Ennek akkor van értelme, ha valaki a képernyőolvasóját sok gépen szeretné használni, a beállításait meg szeretné őrizni, de nem szeretné mindegyik gépre telepíteni, főleg, hogy a futtatáshoz nem, de a telepítéshez rendszergazdai jog szükséges.
Végül, a harmadik mód az, ha a programot normál módban feltelepítjük. Ilyenkor a program támogatni fogja a bejelentkező és egyéb biztonsági párbeszédpaneleket is.
A program ráadásul nagyon rugalmas, mert a telepített verzióból bármikor lehet hordozható verziót készíteni, továbbá a hordozható változatot bármikor fel lehet telepíteni egy számítógépre úgy, hogy megmaradjanak a beállításaink.
Az NVDA egyébként rendkívül rugalmas program. A telepítése, használata nem igényel semmiféle licencelést, így bármilyen számítógépen használható.
Futtatható szinte mindegyik Windows alatt, ideértve a Windows xp bármely verzióját, a Windows Vistát, valamint a Windows 7-et, függetlenül attól, hogy ezek a rendszerek 32 vagy 64 bitesek. Futtatható továbbá a Windows szerver operációs rendszereken is. Ez nagy segítség lehet olyan látássérült rendszergazdáknak, akik sok számítógéppel dolgoznak a munkájuk során.
Melyek az NVDA további előnyei?
Az NVDA jobban kezeli a parancssort, így abban rugalmasan lehet dolgozni.
Új, intuitív megoldásokat vezetett be már kezdettől fogva, amelyet a képernyőolvasó-gyártók csak később követtek.
Például: a folyamatjelzőket egyre magasabb csipogó hanggal tudja jelezni, ezzel gyorsabban és többet elmond, mintha a százalékokat mondaná be. Természetesen át lehet állítani, hogy bemondja.
Az egérmutató mozgását is képes hanggal jelezni. Ez főleg az aliglátóknak hasznos. A hang magassága az egér függőleges pozícióját, a hang iránya pedig a vízszintes pozícióját jelzi: jobbra vagy balra. A hangerő pedig azt, hogy az – az objektum, amin az egérmutató áthalad, mennyire világos vagy sötét: a hangosabb hang jelzi a világosat, így segít abban, hogy hová lehet kattintani.
Ezen túl a program felolvassa azt a szöveget, amelyen az egérmutató áthalad. Ha kell, szavanként, ha valaki ezt nem igényli, akkor pedig bekezdésenként.
Az NVDA volt az első képernyőolvasó, amely együttműködött a Firefox-szal, 2007-2008-ban az együttműködés már megvalósult, és a Firefox 2-t már lehetett használni vele.
Az NVDA volt az első, amely együttműködött a Thunderbirddel. A Thunderbird 3-as verzióját már teljesen akadálymentesen lehetett vele használni.
Az NVDA volt az első, amely együttműködött a Google Chrome böngészővel.
Az NVDA jól együttműködik a Windows Live Messenger programmal, ellenben más képernyőolvasók ezzel nehezebben boldogulnak.
Az NVDA van a legjobban felkészítve arra, hogy a Windows Live maillel megfelelően együttműködjön.
Az NVDA, ahogy a Windows 7 esetén is történt, a Windows 8-cal is együtt fog működni már a forgalmazás kezdetétől.
Más képernyőolvasók bizonyos esetekben nem biztos, hogy ilyen gyorsan reagáltak.
Az NVDA az első olyan képernyőolvasó program, amely megkülönböztetés nélkül támogat minden korszerű Windows operációs rendszert.
Magyarországon az NVDA az egyetlen olyan képernyőolvasó program, amely az Ms Office-on túl más, nyílt forráskódú irodai programcsomagokat is támogat. Így használható vele az IBM Lotus Symphony, ez teljes körűen akadálymentesítve van, valamint a Libre Office, Magyarország legnépszerűbb ingyenes irodai programcsomagja. Remélhetőleg használható lesz vele az Apache Open Office, illetve az IBM Lotus Symphony utódjaként szereplő Apache Open Office IBM Edition is.
Ez utóbbiban azért reménykedem, mert azt olvastam, hogy ahogy a Lotus Symphonyba, úgy az Apache Open Office 4-be már kód szinten lesz beépítve a Java Access Bridge. Ezeknek a programoknak ugyanis szüksége van a Java futtatókörnyezetre, és az Access Bridge az – az összetevő, amely megteremti a Java futtatókörnyezet és a képernyőolvasó között a kapcsolatot.
Az NVDA rendelkezik még egy további nagyon fontos előnnyel.
Moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy bárki bővítményt írjon hozzá. Már van jó pár ilyen, például: erőforrás figyelő, ocr felismerő (kicsit most még kezdetleges), rendszertálca-figyelő (mint a Jawsban), dropbox státusfigyelő, virtuális áttekintő. Egy gombnyomásra be lehet másolni az ablak tartalmát a virtuális kijelzőbe ugyanúgy, ahogy a Jaws esetében.
A bővítménykezelő nagyon egyszerű, nagyon rugalmas. Meg kell nyitni a bővítményfájlt, a program ezt követően feltelepíti, majd újraindítja magát. Az eltávolítás ugyanilyen egyszerű.
Végül elmondható, hogy az NVDA az első olyan program, amely átíveli a határokat, és többek között határon túli magyar sorstársaknak is nagy segítségére van, hisz ők még pályázati úton sem kaphattak Jaws for Windows képernyőolvasó programot.
De az NVDA-nak nem okoz gondot immár az sem, hogy automatikusan beállítsa magát arra a nyelvre, amilyen nyelvű az adott internetes oldal, pdf vagy más dokumentum, feltéve, hogy a dokumentumban meg vannak adva a nyelvi és tájnyelvi információk. Ezzel tehát az NVDA a nyelvtanulást, illetve az idegen nyelven való olvasást is segíti. Az NVDA kezelőfelülete és a beépített beszédszintetizátora legalább húsz nyelvet kezel. Ilyen rugalmasságra eddig más képernyőolvasó szoftver nem volt képes.
Jó választás az NVDA? Szerintem igen. Akár az Espeak szintetizátorral használjuk, akár a Nuance Vocalizerrel, jó választás.
Ne feledjük, a program és hozzá az Espeak beszédszintetizátor ingyenes, a Nuance beszédszintetizátor viszont nem. Azonban még így is töredékébe kerül, mintha az ember egy teljes verziós Jaws for Windows, Windows-Eyes vagy más hasonló képernyőolvasót vásárolna.
És ne feledjük, az NVDA fejlesztése és honosítása naprakész. Ez a szoftver a nyílt forráskódja és a lelkes fejlesztő közösség miatt hamar tud reagálni az új programverziók megjelenésére, így a felhasználónak nem kell attól félnie, hogy mire kijön egy böngésző, egy chatprogram, egy levelező újabb verziója, azt nem fogja tudni használni az NVDA-val.
A honosító csapatban azon dolgozunk, hogy az NVDA magyar nyelvű fordítása is naprakész, pontos, szabatos legyen, hiszen tudjuk, hogy egy ilyen komoly szoftvernek a felhasználók igényeit a lehető legnagyobb mértékben kell követnie.
Azt már most kijelenthetjük, hogy mire a Windows 8 megjelenik, az NVDA támogatni fogja.
Végül hadd említsem meg mind azokat, akik azon fáradoznak, hogy ez a szoftver minél jobban használható legyen és minél többen megkedveljék.
A honosító csapat két oszlopos tagja: Ócsvári Áron és Osztolykán Róbert, a fordításban jelentős segítséget nyújtott még Németh Dávid, az nvda.hu honlap a Net-Média Alapítvány szerverén működik, az új beszédszintetizátor programot a Net-Média Alapítvány forgalmazza. Támogatásáért, pártfogásáért, és a Hobby Rádióban való népszerűsítéséért köszönetet érdemel Pál Zsolt (Pille), az alapítvány vezetője, valamint korábbi műsoraiért Rátóti Kriszta.
Az NVDA küldetése, hogy esélyegyenlőséget biztosítson a világ minden vak emberének úgy, hogy ez ne jelentsen a részükről erőn felüli áldozatvállalást. Mint a modern információs társadalom alapelvével, teljesen egyetértek a fejlesztők céljával, és magam is támogatom a projektet: fordításaimmal, népszerűsítéseimmel.
Remélem, jól fog ez a kis program szolgálni: iskolákban, könyvtárakban, munkahelyeken, családoknál, egy szóval: mindenütt!
A cikk a 2012. augusztus 14-ei állapotra vonatkozik. A változások miatt helytelenné váló információk vonatkozásában a felelősségem: kizárom.
Dr. Simon Gergely


Cikk megosztása


Kérem írja meg gondolatait!

Az e-mail címét nem adjuk ki másnak.